DALMA STIFT

Ask me Next pageArchive

2014. július 27. Vasárnap

Danton halála

Anonymous said: De nem barnulhatsz le:o

Hát most megtettem, de nem gondolnám, hogy örökre így maradok ;)

Anonymous said: A vm modellügynökségnél mit jelent a part time models?:) köszönöm

Part time, részmunkaidő. Iskola, vagy bármi más elfoglaltság miatt hoszabb időre nem nagyon utazik el. De ez nem zárja ki az utazást, direct munkákat lehet csinálni!

Anonymous said: Kreol bőrrel lehetek vm modell?!és ha kicsit izmosabb vagyok?:D

Persze..:) nem csak hófehér modellek léteznek, Karlie Kloss is izmos!

Anonymous said: Miert hamlik??:0

Hát nemtudom, ha lebarnul az ember, akkor a hámlás is egy fázis, nem? :D de elég jól néz ki, mit ne mondjak

DEJÓ NEKÜNK

Hú gyerekek, iszonyatosan hámlik a hátam

Anonymous said: És a tesód (Bence) mit gondol a modellkedésről? Úgy látom ő egy csomó munkát kap, és elég jókat.

Nemtudom, rég álltunk neki lelkizni

http://madaram.tumblr.com/post/91756312765/morajlas-ami-mar-csendnek-hallatszik

madaram:

Morajlás, ami már csendnek hallatszik, felfoghatatlan távolból induló,
hullámok halk csapkodása, fodrozódás hangja,
sós szagú, nedves, hűvös szél,
még napmeleg homok a talp alatt,
végtelenségbe futó ég és víz valahol a távolban találkozik, egymáshoz simul, tükröződik egymásban,
könnyű ruha…

giraffetattoo5:

kisfiú: anya már odaértünk a Móricz Zsigmond körtére?

Anonymous said: Szia, bocsi h ilyennnel zargatlak, de te elég reálisan látod a dolgokat, szoval szerinted hogy lehet elérni h olyan hasam legyen mint Miranda kerrnek?:) mert most vékony, de olyan kis pihanak látszik, pedig 62 cm:3

Haaat, szerintem ez adottság kérdése.:)
És légy nyugodt affelől, hogy a képek, amiken őt -és mindenki mást- látsz, erősen retusáltak.
Amúgy meg fuss sokat, ne igyál szénsavas üdítőket, egyél sok friss gyümölcsöt, citrusféléket, sétálj sokat friss levegőn, szaunázz… esetleg a bikram jóga is segíthet.:) (+hullahopp) légy egészséges!:)

Anonymous said: Es akkor meg mindig olyan nagyon "szigoruan" egeszsegesen eszel?

Nem, most vágtam be egy burgert :3
Najó, viccelek! :D igen

Anonymous said: az eszedből később is megélhetsz a kettő nem zárja ki egymást! viszont hatalmas lehetőségektől fosztod meg magad ha abbahagyod a modellkedést. Gondolj csak bele, most mehetnél ősszel életes első fashion weekjeire, és kitudja milyen jó showkat kapnál!!! az hogy most volt egy kis döccenő csak egy próba volt, kérlek adj még egy esélyt a dolognak!

Ez kedves, tényleg.
De nekem ebből a világból hányingerem van. Persze szép és jó dolog a modellkedés, a csillogó oldal szuper. Sofőrrel jársz, ide-oda repülsz a világban, szép ruhákban pózolsz a kamera előtt, jupiii. Igen ez szuper.
De a másik oldalt megélni ugyanolyan rossz, mint amilyen jó az első. Semmire sem értékelik -a legtöbben, persze van kivétel- az értelmedet, egyedül az számít, hány cm magas vagy, hozzá milyen vékony a csípőd és hányas a lábad. Egy próbababa vagy, akin lehetőleg úgy áll a ruha, mintha vállfán lenne.
Normális kliensek közül, akikkel találkoztam és beszélgettünk arról, milyen jövőt képzelek magamnak, nem egy azt mondta, jól teszem, ha tanulok, mert az mindennél fontosabb, hogy művelt, tanult, értelmiségi legyek. Persze most azt mondod, ez a kettő -a modellkedés és a tanulás- nem zárja ki egymást. Én meg azt mondom, másnál lehet nem, de nálam igenis kizárja egymást. Pl.mialatt hónapokat dolgoztam, nem tudtam Gogolt olvasni, vagy verseket és színdarabokat tanulmányozni. Volt olyan barátom, aki színházjegyet adott volna nekem karácsonyra, de nem merte megvenni, tekintve azt, hogy nem tudja mikor épp a világ melyik részében leszek. A sulimmal se haladtam úgy, ahogy akartam. Az utóbbi két év alatt annyi mindenről lemaradtam, amiket már nagyon bánok, érted…? :D persze, csak keserűségemben nevetek. A modellkedés nekem mindent háttérbe szorított. Mindemellett persze az önértékelésem hol romlott, hol javult, azzal párhuzamosan, hogy épp mennyit dolgoztam. Mert az elején, ha egy castingról azzal küldtek el, sajnos túl vastag a csípőm, elkeseredtem miatta és azon kezdtem töprengeni, vajon mindent megtettem..? Utólag persze erre könnyű reagálni, naná, hogy mindent. Mindent, ami emberileg lehetséges (a zsepievést kivéve). Amikor meg éjszaka taxiztam haza a Vogue fotózásomról, dagadt a keblem a büszkeségtől, a világ kerek volt, én meg azt éreztem minden tökéletes és a helyén van. Aztán leoffolták. Hát ilyen az élet. Ma már persze ilyennel nincs fondom. Akinek nem tetszem, annak nem tetszem és kész!
Én ennél tovább nem megyek, a lábamat levágni nem fogom, hogy beleférjek egy cipőbe. Nekem ennyit nem ér ez az egész, hogy még több mindent feladjak érte. Nagyon sajnálom.
Mert mindenki nagy reményeket fűzött hozzám. Volt kliens, aki azt kérdezte, mit keresek én Bangkokban…?! New Yorkban meg Párizsban lenne a helyem! És itt, tudtam, hogy végre valaki normális igazán belémlátott, végre elértem idáig is. Igen, mondtam, tudom. Ma is tudom, de inkább azt mondom, nem köszönöm, másra vágyom. Csak normális akarok lenni.
Azzal a tudattal megyek le ma már futni, hogy jóérzésből teszem, saját magam egészségére, nem pedig azért, hogy belepasszírozzam magam a modellvilág iszonyatszűk elvárásaiba. És ez nekem jó érzés.:)
Vannak más körülmények is persze, amiket most nem akarok elemezgetni, de azthiszem most sokat elmondtam.
Azért az ilyen gondolatok nagyonjól esnek, kedves anon!